|
TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK
MKSZ. 2007.04.07. 09:30
Magyar Tejelő Fehér
Magyar Tejelő Barna
Magyar Tejelő Tarka
TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK
A Szövetség tenyésztési programok keretében végezte a kecskék tenyésztési- és termelés ellenőrzését, valamint az állatok minősítését. A tenyésztési programok jelenleg négy fajtára terjednek ki, s négy hazai, illetve egy külföldi eredetű fajta tenyésztésének fejlesztését célozzák.
A tenyésztési programokat az alábbiakban mutatjuk be. A Szövetség tenyésztési programjában jelenleg több mint 10.000 nőivarú kecske szerepel.
A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége
TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA
A
TEJELŐ FEHÉR MAGYAR, TEJELŐ BARNA MAGYAR,
TEJELŐ TARKA MAGYAR ÉS ANGLO-NÚBIAI
KECSKEFAJTÁKRA
2005. ÁPRILIS 14.
TENYÉSZTÉSI PROGRAM
1. Ellátási terület:
A Szövetség a tenyésztési programjában szereplő tejelő fehér magyar kecske, tejelő barna magyar kecske, tejelő tarka magyar kecske és az anglo-núbiai fajták tenyésztésének szervezését országos hatáskörrel végzi.
A Szövetség vállalja, hogy a tenyésztő szervezeti feladatokat az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. Törvény és annak végrehajtására vonatkozó FM illetve FVM rendeletek alapján végzi.
2. A fajták neve:
3.
Tejelő fehér magyar kecske
Tejelő barna magyar kecske
Tejelő tarka magyar kecske
Anglo-núbiai kecske
3. Tenyésztési cél:
3.1.Tejelő fehér, barna és tarka fajták:
A Szövetség célja a hazai vegyes kecskeállományra alapozott olyan fajták kialakítása, amelyek a lehető legjobban alkalmazkodnak az adott környezeti feltételekhez, s extenzív, félintenzív és intenzív termelési körülmények között egyaránt elfogadható teljesítményt képesek elérni.
Mindhárom fajta kialakításában a tenyésztési programban meghatározott minimum paraméterek alapján minél több egyed törzskönyvbe kerülése és a termelési tulajdonságok javítása a cél.
Elsősorban a meghatározott tejhozam elérése, ennek megtermelését segítő terjedelmes, gépi fejésre alkalmas tőgy kialakítása, a megfelelő testsúly és testméretek elérése a cél a fajtákon belül.
A fajták hasznosítási típusa: tejtermelő fajták.
3.2. Anglo-núbiai fajta:
A Szövetség célja egy magas laktációs termelésű és jó beltartalom értékekkel rendelkező kecskefajta fenntartása, amely egyben javító keresztezési partnerként is használható a tejelő tarka magyar fajtában.
A tenyésztési munka az importált anglo-núbiai állományra alapozva indul el, amelyet a kezdetektől kiegészít a meghatározó jelentőségű tenyészállat import.
A hazai tenyésztésben a fő cél a fajtára jellemző testméretek, küllemi tulajdonságok és kedvező tejtermelési értékek egyidejű megőrzése.
A fajta hasznosítási típusa: tejtermelő fajta.
4. Alkalmazott tenyésztési módszerek:
4.1. Fajtatiszta tenyésztés:
A fajták kialakulása után a fajtatiszta állományok fenntartását, a fajták megőrzését szolgálja az egyes fajták jellemző tulajdonságainak javítása mellett. A fajták fenntartására szolgál. Ezzel állítják elő a köztenyésztés számára az árutermelő állományok tejtermelésének javítására szolgáló, apaállatokat.
4.1.1. Génimmigráció:
A tejelő fehér, barna és tarka fajták kialakításánál elengedhetetlen más fajták bevonása a tenyésztési munkába. A génimmigráció során a legfontosabb szempont a kialakítandó fajtáknak szín szerint megfelelő, javító hatású fajták alkalmazása.
Az anglo-núbiai fajtában a hazai tenyészállomány genetikai képességei javításának egyik fontos eszköze külföldi tenyészállatok behozatalával történő génimmigráció.
Ennek megfelelően a fajták nemesítésére a Tenyésztési program szerint felhasználható tenyészállat és szaporító anyag (sperma és embrió) importja meghatározó jelentőségűek.
A három „tejelő magyar kecske” fajtát ellenőrzött és összehangolt tenyésztési program keretében alakítjuk ki, amely a fajtákon belül a tejtermelés mellett szigorúan színhez kötött tenyésztésre alapul.
A kültakaró színe alapján a három fajta elkülönül, kialakításukban más, génimmigrátor fajták is részt vesznek. A kialakítandó három fajta az alábbi:
- tejelő fehér magyar kecske,
- tejelő barna magyar kecske,
- tejelő tarka magyar kecske.
A három fajta kialakításában résztvevő kiinduló állományok és génimmigrátor fajták a következők:
- Tejelő fehér magyar kecske: hazai, ismeretlen tenyésztési hátterű, fehér színű kecske képezi a kiinduló anyaállományt, amelynek fedeztetéséhez fehér színt örökítő, hazai tenyészetekből vagy importból származó tejelő kecskefajták bakjait használjuk. E fajta kialakításánál elsődlegesen a szánentáli, német nemesített fehér, holland-, szlovák- és cseh fehér fajtákra alapozunk. Ezeken kívül szerepet kaphatnak a francia, osztrák és egyéb fehér fajták.
- Tejelő barna magyar kecske: hazai, ismeretlen tenyésztési hátterű, barna színű kecske képezi a kiinduló anyai állományt, amelybe a barna szín valamennyi árnyalata beletartozik. Ezen anyaállomány fedeztetéséhez hazai tenyészetekből vagy importból származó, barna színt örökítő tejelő kecskefajták ismert származású bakjait használjuk. E fajta kialakításánál elsődlegesen az alpesi és a német nemesített tarka fajták barna színű változataira, a szlovák- és cseh barna valamint a murciai fajtákra alapozunk. Ezeken kívül szerepet kaphatnak a toggenburgi, francia alpesi, malagai és egyéb barna fajták.
- Tejelő tarka magyar kecske: hazai, ismeretlen tenyésztési hátterű, tarka színű kecske képezi a kiinduló anyai állományt, amelynek jellemzője, hogy kültakarójában egyszerre több szín van jelen. E fajta kialakításánál elsősorban a következő, tarka színű fajták ismert származású, hazai vagy import bakjait használjuk: anglo-núbiai, máltai, poitevini, holland toggenburgi. Ezeken kívül n szerepet kaphatnak a búr és egyéb tarka fajták.
Az anglo-núbiai fajta tenyésztésében részt vehetnek a világ bármely anglo-núbiai tenyészetéből származó tenyészállatok, embriók és sperma.
A génimmigrátor fajta származási országának „A” törzskönyvében szereplő, származási igazolással rendelkező egyed a tejelő fehér, barna, és tarka magyar illetve az anglo-núbiai fajta „A”, míg a „B” törzskönyvében szereplő, származási igazolással rendelkező egyed a fajta „B” törzskönyvébe kerül, amennyiben megfelel a Szövetség Törzskönyvezési Szabályzatában meghatározott „A”, illetve „B” törzskönyvbe kerülési feltételeknek.
Az immigráció során egyenértékűnek tekintjük a tenyészállat-, embrió- és spermaimportot.
4.2. Keresztezés
4.2.1. Cseppvér keresztezés:
Valamely fajta „A” vagy „B” törzskönyvében szereplő nőivarú egyed és egy másik fajta „A” vagy „B” törzskönyves apaállata között végzett keresztezésből származó F1 nőivarú állatok az anya fajtája szerinti törzskönyv „E” részébe kerülnek. Az „A” törzskönyvben szereplő apaállattól származó F1 hímivarú egyedek az anya fajtája szerinti törzskönyv „B” részébe kerülnek, és a köztenyésztés számára apaállatnak minősíthetők.
A visszakeresztezés után az anya fajtájára R1 génhányadú nőivarú egyedek visszakerülnek a fajta „B” törzskönyvébe, amennyiben elérik a „B” törzskönyvbe kerülési minimum paramétereket, és a küllemi bírálat alkalmával megfelelnek a fajtára vonatkozó követelményeknek.
Valamely „tejelő magyar” fajta „A” törzskönyvében szereplő nőivarú egyed és az imigrációra kijelölt fajta „A” törzskönyves apaállata között végzett keresztezésből származó F1 illetve az anya fajtájára R1 és R2 génhányadú bakok – amennyiben anyjuk termelési adatai megfelelnek az „A” törzskönyvbe kerülés minimum paramétereinek - 2009. december 31-ig - az adott fajta „A” törzskönyvébe kerülnek.
Az F1 illetve az anya fajtájára R1 és R2 génhányadú nőivarú egyedek utódai csak akkor minősülnek tenyészállatnak, ha legalább 93,75 % génhányadú tenyészbakkal lettek termékenyítve.
4.2.2. Közvetlen végtermék-előállító keresztezés:
A keresztezés legegyszerűbb és legelterjedtebb módszere, amely leginkább a heterózis hatás kihasználására irányul. Tejtermelő állományokban a vágóállat végtermék-előállítás céljából, a vágóérték, a húsformák javítása miatt alkalmazzák a hústípusú (például búr) tenyészbakokat. Tenyészállat előállító tenyészetekben is végezhető ilyen keresztezés, de a keresztezésből származó egyedek nem kerülhetnek vissza a fajtatiszta tenyésztésbe.
4.3. Tenyésztés:
A gyorsabb genetikai előrehaladás érdekében az alábbi tenyésztési egységek létrehozását és fejlesztését kiemelt fontosságúnak tartjuk:
4.3.1. Törzsállományok:
Valamennyi fajta hazai fajtatiszta állományaiban törzsállományok kijelölésére kerül sor. A genetikai előrehaladás érdekében a törzsállományok anyáit célszerű javító hatású, nagy genetikai értékű, ivadékvizsgált hazai vagy import tenyészbakokkal illetve azok spermájával termékenyíteni. Ilyen módon alakulnak majd ki a fajták hazai nukleusz állományai.
4.3.2. Baknevelő anyák:
A Szövetségneknek lehetősége van az „A” törzskönyvben szereplő, a mindenkori fajtasztenderdnek megfelelő, elit rekord törzskönyvi osztályú nőivarú egyedeket baknevelő anyáknak kijelölni (nukleusz állomány), amelyek célpárosítási programban vesznek részt, és így a legjobb hazai és külföldi apaállatokkal kerülnek termékenyítésre. Az így keletkezett tenyészbakok használata javasolható a törzstenyészetek számára a genetikai előrehaladás biztosítása érdekében.
4.3.3. A tenyésztési programba való bekerülés feltételei:
A tenyésztési programhoz való csatlakozás az állomány nyilvántartásba vételével valósul meg, amely egyben a Szövetség tagjainak az Országos Tenyészet Információs Rendszerbe történő bejelentkezése.
A tenyésztési programban csak tartós egyedi jelöléssel ellátott egyed vehet részt. Jelöletlen állatot nyilvántartásba vételkor tartós egyedi jelöléssel kell ellátni.
Nőivarban állományba vétellel, illetve a tejelő fehér, barna, és tarka magyar fajták esetén hímivarban tenyészszemlén is történhet az egyed fajtába és törzskönyvbe sorolása, valamint szükség szerint a küllemi bírálata, a helyszínen felvett jegyzőkönyvnek megfelelően dokumentálva.
A tenyészszemléket a Szövetség által kijelölt személyekből álló bizottság, a tenyésztőnél vagy körzetenként meghatározott helyszínen, jegyzőkönyv felvételével végzi. A bizottság legalább három fős, amelynek vezetője az adott körzet körzeti képviselője. A tejelő fehér, barna, és tarka magyar fajták bajai a tulajdonos kérésére, a körzeti képviselő vagy a tenyésztésvezető megtekintése után vehetnek részt a tenyészszemlén.
Az állománybavételeket a Szövetség körzeti képviselői vagy a tenyésztésvezető végzik.
A tejelő fehér, barna, és tarka magyar fajták törzskönyve a hímivar számára 2005. december 31-ig nyitott, így tenyészszemlék során az egyedek bekerülhetnek a fajtákba. A tenyészszemlén elbírált és kijelölt, állományba vett egyed a küllemi tulajdonságai alapján bekerül az adott fajta „A” vagy “B” törzskönyvébe, kültakarójának színe alapján besorolva.
A nőivar számára a fajták törzskönyve nyitott, így az állománybavételek során elbírált és kijelölt nőivarú egyedek bekerülhetnek a fajtába. A tejelő fehér, barna, és tarka fajták állományba vett egyedei küllemi tulajdonságaik alapján 2009. december 31- ig a fajták”A” vagy „B” törzskönyvébe kerülnek, és maradnak. Az anglo-núbiai fajta, illetve a 2010. január 1-től tejelő fehér, barna, és tarka fajták a küllemi tulajdonságai alapján a fajtához tartozónak ítélt, állományba vett egyede az adott fajta „E” törzskönyvébe kerül.
A különböző fajtákba tartozó egyedek kültakarójának színezete részletesen a fajtaleírásokban szerepel.
Az egyes fajtákhoz sorolt egyedek azon utódai, amelyek nem felelnek meg a fajtaleírásnak, később más fajtába nem sorolhatók.
Amennyiben az állománybavétellel törzskönyvbe került nőivarú egyedek első ellenőrzött laktációja nem felel meg a fajta „A” vagy „B” törzskönyvébe kerülési feltételeinek, akkor az egyed utóda a fajta „B” illetve „E” törzskönyvébe kerül. Zárt laktációval nem rendelkező anya hímivarú utódára a Szövetség Származási Igazolást nem állít ki.
Az immigrációra kijelölt fajtából származó, „A” törzskönyvbe sorolt, származási igazolással rendelkező tenyészbak az adott fajta „A”, míg a „B” törzskönyvbe sorolt, származási igazolással rendelkező tenyészbak az adott fajta „B” törzskönyvébe kerül. Valamely „tejelő magyar” fajta „A” törzskönyvében szereplő nőivarú egyed és az immigrátor fajta „A” törzskönyves tenyészbakja keresztezéséből származó F1 és az anya fajtájára R1 és R2 génhányadú bakok – amennyiben anyjuk termelési adatai megfelelnek az „A” törzskönyvbe kerülés paramétereinek - 2009. december 31- ig szintén az adott fajta „A” törzskönyvébe kerülhetnek. A fenti időpont után a Törzskönyvezési Szabályzat Szerinti besorolást kapják.
Az immigrációra kijelölt fajtából származó, „B” törzskönyvbe sorolt tenyészbakok, amelyek nőivarú tenyészállatok előállítására használhatók, a fajta „B” törzskönyvébe kerülnek.
A megfelelő tenyésztési munka és a hatékony szelekció érdekében egy tartási helyen lévő tenyészetben egy fajta tenyésztése javasolt. Amennyiben a tartó két vagy több tenyésztő szervezet által fenntartott fajtát tenyészt, úgy valamennyi szóban forgó tenyésztő szervezetnél fennálló tagsági viszonyát igazolni köteles.
5. Tenyészállatokkal és apaállatokkal kapcsolatos szabályok, azok a tenyészállatok minősítése:
Tenyészállatnak csak a törzskönyvbe került egyedek és azok utódai tekinthetők. Törzskönyben szereplő egyednek számít az a tenyészállat is, amelyet a Szövetség elismert külföldi illetve hazai tenyésztő szervezet származási igazolása (pedigree) alapján immigrációval beléptet az adott fajtába.
Apaállatnak minősül és a köztenyésztésben korlátozás nélkül használható minden, a tenyésztési program céljának megfelelő hímivarú állat, amely lehet:
- fajtatiszta tenyésztés során az „A” vagy a „B” törzskönyvbe került tenyészbak,
- cseppvér keresztezés során az „A” törzskönyvbe került, valamely „tejelő magyar” és az immigrátor fajta keresztezéséből szármzó F1 és az anya fajtájára R1 és R2 génhányadú tenyészbak,
- cseppvér keresztezés során a „B” törzskönyvbe került F1 és az anya fajtájára R1 és R2 génhányadú tenyészbak,
- génimmigrátor fajta tenyészbakja, amelyet besoroltunk a tejelő fehér magyar, tejelő barna magyar, iletve tejelő tarka magyar fajta „A” vagy „B” törzskönyvébe,
- tenyészszemlén 2005. december 31-ig elbírált és kijelölt egyed.
Apaállat előállításra csak „A” törzskönyves, apaállattá minősített tenyészbakok használhatók.
Az elismerésre bejelentett, önálló névvel ellátott keresztezési programokban, a program által meghatározott körben, a programban meghatározott apaállatok használhatók fel. A keresztezési programon kívül apaállatok köztenyésztés céljára csak az elismerést követően hozhatók forgalomba.
A tenyészbakot fedeztetés előtt a tenyésztőnek törzsbakként regisztráltatnia kell a Szövetség Központi Irodájánál. Ellenkező esetben az utódok részére Származási Igazolás nem adható ki.
Tenyészbakok minősítése:
- származás alapján,
- a szülők termelési paraméterei alapján,
- sajátteljesítmény-vizsgálati- és
- ivadékteljesítmény-vizsgálati index alapján,
- küllemi bírálat alapján (100 pontos).
Tenyészanyák minősítése:
- származás alapján,
- a szülők termelési paraméterei alapján,
- sajátteljesítmény-vizsgálati index alapján,
- küllemi bírálat alapján.
A teljesítményvizsgálatok végzése, a tenyészérték becslése és az indexek képzése a Kecske Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint történik.
Az értékelést és minősítést az adatszolgáltatási formanyomtatványok adatai alapján végezzük el. A termelési adatok felvételére a Törzskönyvezési Szabályzat 5. Törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendje című fejezetben leírtak az érvényesek.
6. A teljesítményvizsgálat rendje:
A fajták teljesítményvizsgálatát az érvényes, állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. Törvény és az ide vonatkozó FVM rendeletek alapján, a Kecske Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kell végezni.
Az értékelést és minősítést a formanyomtatványok adatai alapján végezzük el.
A termelési adatok felvételére a Törzskönyvezési Szabályzat 5. Törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendje című fejezetben leírtak az érvényesek.
7. A tenyésztés szabályozása, a tenyésztő és a Szövetség jogai, kötelességei és felelősségi körei:
7.1. Az Elnökség jogai és kötelességei:
Az Elnökség kötelessége, hogy a Közgyűlések közötti időszakban a tenyésztési kérdésekben állást foglaljon, döntéseket hozzon és ezekről a Közgyűlést tájékoztassa. Szabálytalanságok észlelése esetén a tenyésztésvezető javaslata alapján az Elnökség megsemmisíti a hamis adatokat, beszünteti a törzskönyvezést az adott tenyészetben, valamint dönt a tenyésztő felfüggesztéséről és a soron következő Közgyűlés elé terjesztheti a tenyésztő kizárását a tagok sorából. A tenyésztési program módosításait az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé.
7.2. A tenyésztésvezető jogai és kötelességei:
A tenyésztésvezető felelős a Szövetség tagsága által elfogadott Tenyésztési Programban meghatározott tenyésztési munka összehangolásáért, a származási igazolások kiállításáért. A körzeti képviselőn keresztül tartja a kapcsolatot a tenyésztőkkel, és ellenőrzi a törzskönyvezési munkát. Ha a tenyésztési programmal ellentétes esemény jut tudomására, a Szövetség tenyésztésvezetője köteles erre felhívni a tenyésztő figyelmét. Amennyiben a tenyésztő ennek ellenére a tenyésztési programmal ellentétes tevékenységet végez, szabálytalanságot követ el, úgy a tenyésztésvezető köteles a Szövetség Elnökségét tájékoztatni, súlyosabb esetben a szankcióra vonatkozó javaslatot megtenni. A tenyésztésvezető tartja a kapcsolatot a Szövetség felügyeleti szerveivel az illetékességébe utalt ügyekben.
7.3. A Szövetség körzeti képviselőinek a tenyésztési programot érintő jogai és kötelességei:
A körzeti képviselők munkája kiterjed a tenyésztési adatok begyűjtésére, elenőrzésére rendszerezésére és a Szövetség központjába való eljuttatására, valamint a tenyésztési munka ellenőrzésére. Hibás adatok észlelése esetén írásban értesíteni köteles a tenyéztésvezetőt. A képviselő elvégzi a körzetében lévő tenyésztők állományában a szükséges egyedi jelölést, mesterséges termékenyítést és egyéb feladatokat a tenyésztési programnak megfelelően. A körzeti képviselő elvégzi a mindenkor érvényes ENAR rendeletben előírt feladatait, mint a Szövetség területi felelőse.
7.4. A tenyésztési programban résztvevő tagok, tenyésztők jogai és kötelességei:
A Szövetség tenyésztési programja által biztosított kereteken belül minden
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
